Műfaji filmek (1931-1945), karakterszínészek, sanzonok, “pesti humor”
A hazai műfaji film első korszakában két műfaj az uralkodó: a vígjáték és a melodráma. A vígjáték két periódusra bomlik, az első az 1931-es Hyppolit, a lakájtól, kb.1939-ig tart. Ebben a szakaszban a forgatókönyv nem mellőzi az úgynevezett “pesti humort”, amely a nagykörúti kabarévilág szófordulatait applikálja a film dialógusaiba. Karakterek és színészvezetés szempontjából a műfaji keret teret enged remek komikus karakterszínészek megnyilvánulására (Kabos Gyula, Csortos Gyula, Gózon Gyula, Salamon Béla, Mály Gerő, Berky Lili, Gombaszögi Ella).
A háborús helyzet és az egyre élesedő társadalmi feszültségek hatására azonban az úgynevezett nyugalmas, “békebeli” (verbális) komikus hangnem már nem kielégítő annak a nagyérdeműnek számára, amely másfél órára el akarja teljesen ki akarja kapcsolni a háborús viszonyokat. A ’40-es évek Latabár-korszaka már az abszurd, a táncos-komikus, és a burleszk hatásokra épít, a feledtetés jegyében.
Szintén a háború hatására dominál a melodráma is, amelynek első érvényű ikonja például Jávor Pál, Karády Katalin, Tasnády-Fekete Mária, Páger Antal, vagy Somlay Artúr.
Hódítanak a sanzonok, zenészek (Weigand Tibor, Kalmár Pál) éppen a filmnek is köszönhetik sikerüket ebben az érában.
Technikai aspektusokat tekintve 1931-1940 között hódít a glamour világítás (hollywoodi mintára), a jelenetek lassú ritmusa és beállítások statikussága. A filmképre 1940-től már a noirok és a francia lírai realista filmek sötét koloritja gyakorol leginkább hatást a glamourt leváltva.
Női prototípusok
A női szereplők sokkal inkább artikulált prototípusok, mint árnyalt figurák. Leggyakoribb feltűnésük a naiva, a bájos fiatal lány, az anyós, a nevelőnő, a házsártos nagynéni, a femme fatale. A meglehetősen behatárolt térfogatokban azonban fel-feltűnik egy-egy izgalmas téma és életszerű szereplő is!
Tavaszi zápor, 1932
A szerzői filmkészítés elődjének is nevezett Fejős Pál rendező rendkívül érzékenyen jeleníti meg Szabó Marit, a cselédlányt, akit egy urasági intéző ejt teherbe. A szégyenében Budapestig menekülő fiatal nő egy bordélyházban talál menedéket, aminek következtében elveszik tőle gyermekét. Mari magányosan, kilátástalanul, egyre mélyebbre kerül a társadalmi létrán és a lelkiismeretében, amely ellen a tragikus végkifejlet hozhat csak feloldozást.
A rendkívül kényes témájú film nem fél használni a korban jócskán előforduló esetet. Eiben István és J. Peverell Marley bensőséges fényképezése, a zene erős dramaturgiai kompozíciója, valamint Annabella karakterformálása rendhagyó és egyedi a korszak filmjeit tekintve.
Tavaszi zápor (Annabella)
Az okos mama, 1935
Pazar vígjáték valóságos sztárparádéval, hiteles közeg- és karakterábrázolással. A századforduló és az 1910-es évek ünnepelt primadonnája, Kosáry Emmi jellegzetesen hozza a korszak színházi beszédstílusát, sziporkázik főszerepében.
Tatár Éva határozott, független és gyönyörű asszony, aki egyedülálló anyukaként tudatosan navigálja magánéletét és karrierjét. Tatár művésznő bátran mulat férfi ruhában veje születésnapján, flörtöl a nála jóval fiatalabb báró Lederer Teddyvel (Ráday Imre), és furfangos módon hozza helyre két lányának zátonyra futott házasságát – hűséges cinkosa, az operettszerző Kaiser (Kabos Gyula) részvételével.
Az okos mama, werk
Az okos mama, werk (Martonffy Emil rendező, Kosáry Emmi)
A címzett ismeretlen, 1935
A Meseautó prototípus bravúros variánsa Gaál Béla filmje. A fiatal, árva, azonban nagyon is öntudatos és független postáskisasszony és az aranyifjú Pali (Ráday Imre) egymáshoz simulásának banális történetét fűzerezik a balatoni tájak és a mókás kalandok.
Ágay Irén – “a törékeny amazon” – gyakran jelenít meg karakán, önérzetes, mégis kedves, bűbájos figurákat a vásznon. Filmjei éppen a realisztikussághoz és a hitelességhez közelítő nőkép miatt fontosak. Az Ida regénye, a Lila akác, a Nászút féláron, az Emmy, vagy a Maga lesz a férjem mind-mind kimagasló alakítások a korszak sémáit meghaladva.
Ágay Irén
Édes a bosszú, 1937
Erdélyi Mici – “a csípős nyelvű, pimasz kis tüzes” – általában mellékszereplőként tűnik fel legtöbbször a korszak filmjein. Ellenállhatatlan báj és kacérság árad belőle a Hippolyt, a lakáj Mimijében, a Péntek Rézi Leleményi Pirijében, Az okos mama Zizijében, a Nászút féláron Lujzájában, vagy a Szerelemből nősültem Lilijében.
Az Édes a bosszú egyetlen igazi főszerepe. Az előkelő leányintézeti nevelésből frissen szabadult Evelyne legjobb barátnőjével, Mártával (Komár Juliska), és francia nevelőnőjével (Vaszary Piroska) száguldozik nyitott fedelű pazar sportkocsin az ország útjain, miközben bonyodalmak bonyodalmát idézik elő. Vaszary János kihagyhatatlan komédiája a felhőtlen és mókás századeleji lányregények hangulatát idézi meg.
Erdélyi Mici, Ráday Imre
Pesti mese, 1937
A harmincas évek egyik emblematikus női találkozó helye egyértelműen a kalapszalon. Képviseli itt magát a Horthy-korszak mindenféle magatartása, stílusa, és osztálya.
A film sztorija három – különböző társadalmi osztályú – női sors mentén szövődik. Kis Klári, a “copfos” (Turay Ida) a társadalom legalsó rétegéből érkezik, ő a lóti-futi cselédlány típus. Éva (Mezei Mária) bolti alkalmazott, aki a “kis pörköltet kis fröccsel” életmódot tolja. Itt van továbbá az üzletvezető tulajdonos Annie (Dobos Anni) is, akinek előkelő származása a csúfos és ingadozó gazdasági helyzetben azonban nem túl stabil. A hősnők által – az időszak darabjaitól eltérően – hiteles közeg- és társadalomkép is mutatkozik egy-egy karakter közegábrázolása mentén.
E három életút kanyarog tehát egymásba és egymáson túl, komplikációk hadában, a kimenetel pedig – a korszaknak megfelelően, a film címére is reflektálva – mesébe illő.
Turay Ida
Pesti mese, werk (Turay Ida, Páger Antal)
Két lány az utcán, 1939
A magyar filmtörténet első abortusz témával foglalkozó műve. A melodráma fénykorában a film – a tragikus szerelmi sztori melodrámai prototípusát túllépve – komoly és rendkívül éles, hiteles társadalmi problémákkal operál. A két utcára került fiatal nő története kíméletlen tükröt tart a szirupos meseautós illúziókhoz szokott közönségnek.
A paraszti sorból származó napszámos, Torma Vica (Bordy Bella) és a high end kitagadott üdvöskéje, a hegedűművész Kártély Gyöngyi (Tasnády-Fekete Mária) útja a legkilátástalanabb ponton keresztezi egymást. Mi lesz ebből? Női jazz band, külváros, éjszakai élet, lecsúszott alakok, diszkrimináció, erőszak, kiszolgáltatottság – fordulatok hadával…
Két lány az utcán, werk (Bordy Bella)
Két lány az utcán, werk (Rácz Vali, Tasnády-Fekete Mária)
Katyi, 1942
Lenyűgöző komikus alakítás a színjátszás nagyasszonyától, Tolnay Kláritól, egy varázslatos vígjátékban. Varga Katót nem olyan fából faragták! Őt nem lehet csak úgy megalázni büntetés nélkül egy egész bizottság előtt, és elküldeni melegebb éghajlatra!
Miután a híres, csodált színész, Geszty Péter (Bilicsi Tivadar) kidobja az ifjú Katót a felvételiről, kezdetét veszi a nagy muri. A lány élete szerepét vállalva csenget a celeb Geszty házába, már, mint Katyi, a megesett, vidéki cselédlány…
Katyi, werk (Bilicsi Tivadar, Tolnay Klári)
Tolnay Klári
Machita, 1943
Titokzatosság és misztikum. Köd és homály. Kémnő érkezik Budapestre egy titkos és különleges légvédelmi tervezetért – amely azonban három férfin szívén keresztül szerezhető csak meg. Machita (Karády Katalin) gond nélkül hálózza be két áldozatát, Kovács mérnököt (Szabó Sándor) és Török művezetőt (Bihari József), Petrovich Szvetiszlávnál (Szávody György) azonban megakad a lemez…
A film noirok sötét tónusait és a francia lírai realista filmek letargikus, melankolikus hangulatait idézi a film borús képi világa és a sanzonok búskomor atmoszférája. A kiváltságosok fényűző helyszínének, az Arizona bárnak illusztrációja, valamint a periférián elhelyezkedőknek külvárosi, kis kocsmás környezetének bemutatása a komplex és árnyalt filmdramaturgia felé mutat.
Karády Katalin
Ez történt Budapesten, 1944
A film a korszaknak talán záródarabjaként is értelmezhető, amely nem sokkal a várost letaroló bombázások és támadások előtt került forgatásra.
A “sophisticated woman” (Katharine Hepburn által teremtett filmes nőtípusnak) hazai képviselője Muráti Lili. Felvágott nyelvű, független, kiállhatatlan, mégis elbűvölő, egyszóval ellenállhatatlan.
Dr. Szikszay Erzsébetnek (Muráti Lili) nem kell a szomszédba ugrani egy kis bátorságért ahhoz, hogy ki merjen állni elveiért. Merészen és rafináltan leckézteti meg azokat a férfiakat, amelyek könnyű prédának, vagy felelőtlen szórakozásnak akarják használni őt és nőtársait.
A páratlan vígjáték hemzseg a háborús helyzetre és a borzalmas élelmezési körülményekre utaló dialógoktól, azonban a pazar komikus fordulatok, a nagyszerű dramaturgia és casting ellensúlyozza ezeket.
Muráti Lili
Ez történt Budapesten, werk (Makláry Zoltán, Hajmássy Miklós, Muráti Lili)
Forrás (fotók): Fortepan, Getty Images, mafab.hu, Wikipédia, pinterest, femina.hu, port.hu